Tudó, büszke, ékes, szabad,

Napot éri, ha felzeng szavad.

Énekedben Tavasz sarjad,

Fénylátóként minden sarjad,



Éli majd, várja, mi j?,

Hó alól Nap virágja n?.

Áldást oszt arca a fénynek,

Dala örömnek, és reménynek.



Sötétb?l világra zendül,

(Sírok nyílnak. Íjhúr pendül)

Elnyomottak igazsága,

Eleink harca nem vész kárba:



Csillagúton, lobogók között,

Fényes Napunk arca el?tt,

Elj? ismét az égi sereg,

Igazakat a t?zbe vezet!



Könny a könnyel, vér a vérrel,

Es? széllel, jégveréssel.

Kalász földdel, föld a röggel,

Nap sötéttel, hold az éjjel.

Folyó tóval, patak kúttal,

Hegy a völggyel, vadon úttal.

Vitéz fél?t, holt az él?t:

Hívja, várja. Tartsa, áldja!